A sárospataki gótikus vártemplom szomszédságában álló Szent Erzsébet Ház a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény otthona. Az udvar művészi kovácsoltvas kerítése mögött láthatók a vár dél-keleti sarokbástyájának a falai. Valaha itt állott az árpád-házi királynők udvarháza, ahol 1207-ben Szent Erzsébet született, akit a szomszédos rotundában, a királyi kápolnában kereszteltek meg. A ház udvara ma a magyar szentek rózsakertjével, szabadtéri színpaddal, rózsalugasokkal és pihenőkkel várja a zarándokokat és látogatókat.

A nyitott kőtárban láthatók a sárospataki románkori templomok kapuíveinek maradványai. Az udvart határoló észak-keleti várfaltól kitekintve elénk tárul a szelíden kanyarodó Bodrog folyó, a partjáról emelkedő Rákóczi Várral.

Az egykori udvarház telkén álló középkori polgári házakat Báthory Zsófia a 17. században a pataki jezsuitáknak ajándékozta, akik a rendházuk mellett rajta kollégiumot és iskolát létesítettek. A jezsuita iskola helyén épült fel a 20. század elején a római katolikus elemi iskola, a mai Szent Erzsébet Ház. Az előtérbe lépve megcsodálhatjuk Kontuly Béla Szent Erzsébet legendáját ábrázoló oltárképét, mely eredetileg a budai ferences templom számára készült 1952-ben.

A földszinti folyosón a Szociális Missziós Társulat szikszói zárdájából származó festményeket és vésett ostyasütőket láthatunk.

Az első kiállító teremben az 1967 óta végzett gyűjtő munka eredményeként létrejött egyházművészeti gyűjtemény legszebb darabjai láthatók. Egyebek közt egy textil utánzatú őzbőr miseruha, II. Rákóczi Ferenc ajándéka a felsővadászi temploma számára, a 14. századi egerfarmosi bronz korpusz, a Vérehulló Mária kegykép, a szerencsi templom oltárainak rokokó hársfa szobrai, a miskolci betlehemi csillag, a sárospataki trinitáriusok főoltárának Hercegkúton megtalált tabernákulum keresztje, egy remekművű elefántcsont feszület, ötvös – és apácamunka ereklyetartók.

A második teremben időszakos kiállításokon mutatják be a spirituális ihletésű kortárs képző-és iparművészek alkotásait.

A harmadik teremben Szent Erzsébet tiszteletére készült alkotások láthatók. Köztük egy 18. századi francia házioltár, valamint Csete Ildikó textilművész és Kun Éva keramikus közös alkotása: a földre borulva imádkozó Szent Erzsébet. Palástján idézetek olvashatók köztük Erzsébet szavai: „Íme, megmondtam nektek, hogy boldoggá kell tenni az embereket”. Az asztali tárlókban látható a szenttéavatási pápai bulla másolata, valamint a 2007-es jubileumi évben kibocsátott emlékérmek, bélyegek és a szent életrajzai.

A Gyűjtemény húszezer kötetes könyvtárának teológiai, történelmi, művészettörténeti és néprajzi anyaga a földszinti olvasóteremben a kutatók és látogatók rendelkezésére áll. A környék plébániáiról, rendházaiból és kastélyaiból begyűjtött muzeális könyvanyagot az emeleti termekben őrzik: ősnyomtatványokat, a Vizsolyi Biblia egyik példányát, egy magyarországi unikumot és herceg Windisch-Grätz Lajos sárospataki várúr könyvtárának díszkötetes darabjait.

A Gyűjtemény múzeumi raktára, levéltára és adattára őrzi az Abaúj és Zemplén megye templomaiból és plébániáiról begyűjtött régi képeket, szobrokat, liturgikus ruhákat, kegytárgyakat és iratokat.

Az emeleti konferencia terem előadásoknak és kamarazenei hangversenyeknek ad helyet.

A ház pincéjéből kialakított kőtárban őrzik a templomi ásatások során előkerült gótikus épületfaragványokat, kőbordákat és a barokk síremlékek darabjait.

A Szent Erzsébet Házban van az Árpád-házi Szent Erzsébet Történelmi Társaság és a Szent Erzsébet Út Alapítvány székhelye. A Szent Erzsébet Iroda információs központként segítséget nyújt a Sárospatak és Kassa közötti Szent Erzsébet Útra készülő zarándokoknak.

A Gyűjtemény munkatársai látják el a sárospataki bazilika idegenvezetést is. A Gyűjtemény és a bazilika megtekinthető vasárnap kivételével minden nap.