Könyvtári katalógus

RKEGY katalógus

Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény

Nyitva tartás
Nyári nyitva tartás:
április 1-től szeptember 30-ig
hétfőtől péntekig 10-17 óráig
Szombaton, csoportok részére előzetes bejelentkezés alapján nyitva (bejelentkezés munkanapokon 8-16 óra között). Téli nyitva tartás:
október 1-március 31-ig
10-16 óráig. Szombaton csoportok számára előzetes bejelentkezés után.

Múzeum

A Művelődési Minisztérium 1967-ben engedélyezte a sárospataki római katolikus plébánia épületében múzeumi, könyvtári, levéltári és adattári tevékenységgel egyháztörténeti és egyházművészeti gyűjtemény működését. 

A gyűjtemény magját a helyi egyházközség műtárgyai és könyvei képezik.  A folyamatos gyűjtőmunka eredményeként ez a gyűjtemény kibővült Abaúj és Zemplén egyházközségeinek használaton kívüli liturgikus felszerelésével, régi könyveivel és irataival, valamint papi hagyatékokkal. A nagyközönség korábban a vártemplom oratóriumában, illetve Baja, Budapest, Eger, Miskolc, Sajólád, Sajószentpéter, és Sátoraljaújhely művelődési intézményeiben rendezett időszakos kiállításokon ismerhette meg a gyűjtemény egy-egy részletét. 1995 óta a Sárospataki Képtár ad helyet a gyűjtemény "Házad ékessége" című állandó kiállításának. A bodrogolaszi, girincsi, körömi, megyaszói, sajóládi és sárospataki plébánia épületében őrzött gyűjtemény ma már az egyház tulajdonába visszakerült sárospataki elemi iskola - a mai Szent Erzsébet Ház - épületébe került elhelyezésre és bemutatásra. 

Sárospatak és környéke fontos szerepet játszott országunk és egyházunk történetében. Mint királynői birtok, Árpádházi Szent Erzsébet szülőhelye, ahol megtelepednek a domonkosok, ferencesek, pálosok és premontreiek. A Rákóczi család birtokközpontja ad helyet a jezsuitáknak és trinitáriusoknak. Plébániai iskolája, ahol Szalka László, a későbbi esztergomi érsek is tanult, alapozta meg a mai napig töretlen iskolavárosi hírét. A huszadik század derekán a vincés nővérek és számos vallásos egyesület teszi sokszínűvé a város lelki életét. A gyűjtemény célja ennek az örökségnek feltárása, ápolása és bemutatása.

A pataki vártemplom és a plébániaház a város legrégibb műemlékei. Sorsuk szorosan összefonódott a vár és a város mozgalmas történetével, s az évszázadok folyamán a főúri patrónusok és a hívek áldozatából gazdag hagyaték halmozódott fel falai között, sőt falaikban. Az 1963-ban megindult ásatások és falkutatások leletanyagából csak a legfontosabbak kerülhettek bemutatásra a helyreállított templomban. A töredékes sírkövek és nagyszámú épületplasztika kőtári elhelyezést igényelt. 2012 folyamán került sor a feliratos köveket őrző pincekiállítás és az udvari kőtár kialakítására.

A töröktől többé-kevésbé megkímélt Hegyalja jómódja a 18. században Sátoraljaújhelyen, Szerencsen, Tarcalon és Tállyán gazdag templombelsőket eredményezett. A szerencsi templom padlásáról előkerült szobrok a magyar barokk legkiválóbb alkotásai közé tartoznak. A hercegkúti templom padlásán hányódott a pataki trinitáriusok főoltárának feszülete. Ez a magasrendű művészet kisugárzott a környezetére is.

A tállyai templom 1775-ben készült Szent László szobra, a mádi feszület, a szerencsi hordozható Mária a provinciális barokk és a népművészet kincsei. Értékes emlékek a pataki templom Krisztus megkeresztelkedése, a XVII. századi Vérehulló Mária kegykép-másolata és a szikszói Szociális Missziótársulat zárdájának barokk festményei.

A festett könyvszekrény és a Szent Kereszt ereklyetartó tabernákuluma jezsuita testvérek munkája. Különleges emlék a miskolci templom festett betlehemi csillaga. Kiváló munka a pataki trinitáriusok zománcképekkel díszített kelyhe. Fontos emlékanyag a Harangi László és Boros Vilma házaspár hagyatéka, valamint Demeter István római katolikus pap, festő és író alkotásai és könyvtára.

Kuklay Antal nyugalmazott gyűjteményvezető

A gyűjtemény története