Könyvtári katalógus

RKEGY katalógus

Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény

Nyitva tartás
Nyári nyitva tartás:
április 1-től szeptember 30-ig
hétfőtől péntekig 10-17 óráig
Szombaton, csoportok részére előzetes bejelentkezés alapján nyitva (bejelentkezés munkanapokon 8-16 óra között). Téli nyitva tartás:
október 1-március 31-ig
10-16 óráig. Szombaton csoportok számára előzetes bejelentkezés után.

Múzeum

A gyűjtemény története

A Művelődési Minisztérium 1967-ben engedélyezte a sárospataki római katolikus plébánia épületében múzeumi, könyvtári, levéltári és adattári tevékenységgel egyháztörténeti és egyházművészeti gyűjtemény működését.

A gyűjtemény magját a helyi egyházközség műtárgyai és könyvei képezik. A folyamatos gyűjtőmunka eredményeként ez az anyag kibővült Abaúj és Zemplén egyházközségeinek használaton kívüli liturgikus felszerelésével, régi könyveivel és irataival, valamint papi hagyatékokkal. A nagyközönség korábban a vártemplom oratóriumában, illetve Baja, Budapest, Eger, Miskolc, Sajólád, Sajószentpéter, és Sátoraljaújhely művelődési intézményeiben rendezett időszakos kiállításokon ismerhette meg a gyűjtemény egy-egy részletét. 1988 óta a Sárospataki Képtár ad helyet a gyűjtemény állandó kiállításának. A bodrogolaszi, girincsi, körömi, megyaszói, sajóládi és sárospataki plébánia épületében őrzött gyűjteményi anyag ma már az egyház tulajdonába visszakerült sárospataki elemi iskola épületébe került elhelyezésre és bemutatásra.

Sárospatak és környéke fontos szerepet játszott országunk és egyházunk történetében. Mint királynői birtok, Árpádházi Szent Erzsébet szülőhelye, ahol megtelepednek a domonkosok, ferencesek, pálosok és premontreiek. A Rákóczi család birtokközpontja ad helyet a jezsuitáknak és trinitáriusoknak. Plébániai iskolája, ahol Szalka László, a későbbi esztergomi érsek is tanult, alapozta meg a mai napig töretlen iskolavárosi hírét. A huszadik század derekán a vincés nővérek és számos vallásos egyesület teszi sokszínűvé a város lelki életét. A gyűjtemény célja ennek az örökségnek feltárása, ápolása és bemutatása.

A pataki vártemplom és a plébániaház a város legrégibb műemlékei. Sorsuk szorosan összefonódott a vár és a város mozgalmas történetével, s az évszázadok folyamán a főúri patrónusok és a hívek áldozatából gazdag hagyaték halmozódott fel falai között, sőt falaikban. Az 1963-ban megindult ásatások és falkutatások leletanyagából csak a legfontosabbak kerülhettek bemutatásra a helyreállított templomban. A töredékes sírkövek és nagyszámú épületplasztika kőtári elhelyezést igényelt.

A töröktől többé-kevésbé megkímélt Hegyalja jómódja a 18. században Sátoraljaújhelyen, Szerencsen, Tarcalon és Tállyán gazdag templombelsőket eredményezett. A szerencsi templom padlásáról előkerült szobrok a magyar barokk legkiválóbb alkotásai közé tartoznak. A hercegkúti templom padlásán hányódott a pataki trinitáriusok főoltárának feszülete. Ez a magasrendű művészet kisugárzott a környezetére is. A tállyai templom 1775-ben készült Szent László szobra, a mási feszület, a szerencsi hordozható Mária a provinciális barokk és a népművészet kincsei. Értékes emlékek a pataki templom Krisztus megkeresztelkedése, a szerencsi Nepumuki Szent János oltárképek és a szikszói Szociális Missziótársulat zárdájának barokk festményei.

A festett könyvszekrény és a Szent Kereszt ereklyetartó tabernákuluma jezsuita testvérek munkája. Különleges emlék a miskolci templom festett betlehemi csillaga. Kiváló munka a pataki trinitáriusok zománcképekkel díszített kelyhe. A miskolci minoriták könyvtárának több ősnyomtatványát és könyvritkaságát őrzi a gyűjtemény, a sajóládi pálosok szertartáskönyveit, a pataki Windisch-Grätz könyvtár több száz kötetét. Az erdőhorváti plébánia könyvtárából 18. századi unikumok kerültk elő. Fontos emlékanyag a Harangi László és Boros Vilma házaspár hagyatéka és Demeter István esperes festő és író alkotásai és könyvtára.

Kuklay Antal nyugalmazott gyűjteményvezető

 

A gyűjtemény története