A Szent Erzsébet Házban megtartott Font Erzsébet előadás minden hallgatója számára egy meglepetés volt a tegnapi este. Az előadó építészmérnökként végzett az egyetemen, s így is érkezett hozzánk, mégis egy teljesen más élethivatás bontakozott ki előttünk. Egy olyan asszonyé, aki tanyasi-paraszti családból származik, nehéz sorsú gyermekkorból. Édesapjától tarisznyájában útravalóként bölcs és megfontolt intelmeket kapott indulásakor: "Jól végzett munka ad örömöt, és meg kell tanulni hogyan lehet a nulláról ismét felállni. Minden nehéz sorsban vannak olyan lámpások, amellyel az Isten megvilágítja az eget."
Pályát módosítva ismét megtalálta helyét, s mint a „gyökerekből kisarjadó ágak” az ősi népi hagyományokat tanítja vissza a mai fiatal nemzedék számára, a bőr kikészítésétől a füstölő építéséig az önfenntartó kiskert kialakításáig. A mai magyar fiatalságnak csak igen szűk rétege az, aki újra ezeket a mesterségeket kívánja folytatni, de van remény, és kötelessége is az idősebb nemzedéknek, hogy átadja a tudást, melyet ő is ajándékba kapott Teremtőjétől.
Előadása végén a saját kezeivel készített bőrkötéses Bibliájából olvasta fel credóját, mely erőt ad minden emberi nehézségre: „ha Isten velünk, ki ellenünk?” (Róm 8,31)

