Bemutatták Demeter István pap, költő, festő (1914–1977) „Éveim” című önéletírását, valamint megnyitották a művész grafikáit bemutató „Praeparatio ad missam” című kiállítást a fővárosi Karinthy Frigyes Könyvtárban február 15-én.

A könyvbemutató és a kiállítás a Karinthy Frigyes Könyvtár és a sárospatakiRómai Katolikus Egyházi Gyűjtemény együttműködésével valósult meg, az ötletgazda Czeglédy Ilona régész volt, aki önkéntesként segítette korábban a Sárospataki Katolikus Egyházi Gyűjtemény munkáját. Demeter István hagyatéka neki köszönhetően került be a gyűjteménybe az 1980-as évek elején.

Az estet Szabó Irén, a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény vezetője nyitotta meg. Köszöntő szavai után bemutatta az 1967-ben, Kuklay Antal római katolikus plébános által létrehozott sárospataki egyházi gyűjteményt és azon belül a Demeter-anyagot. Kuklay Antal a plébániák, templomok kallódó műtárgyait és levéltári anyagait gyűjtötte össze, ez lett az alapja a gyűjteménynek, amely ma már mintegy kétezer egyházművészeti tárgyból áll. Emellett a Római Katolikus Egyházi Gyűjteményhez harmincezer kötetes könyvtár, valamint kortársgyűjtemények is tartoznak, közülük a legértékesebb a több mint ötezer darabból álló Demeter István-anyag. A gyűjtemény ma önálló épületben, a sárospataki Szent Erzsébet Házban kap helyet, ahol időről időre kiállításokat rendeznek a tárgyaiból.

Szabó Irén felolvasott egy részletet a Demeter István születésének 100. évfordulóján, 2014-ben megjelent, Budapesten most bemutatott Éveim című önéletrajzi kötetéből. A felolvasott rövid részben, melyben az író egy 4-5 éves korában történt eseményre emlékezik vissza, ahogy a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény vezetője utalt rá, benne van Demeter István életének vezérfonala. „Most indul a kocsi, és én futok utána […], de nem vesznek fel, nem visznek magukkal a gonosz felnőttek, nem látják, milyen szomjas vagyok a világra […].”

Szabó Irén végül rámutatott: Demeter István képes volt látni a csodát, éppen ez, a világra való állandó rácsodálkozás és csodakeresés jellemezi egész életművét.

Az Éveim című kötetet Barna Gábor néprajzkutató, egyetemi tanár mutatta be. Az előtte elhangzott gondolatokra visszautalva kiemelte: Demeter István sok mindenben különbözik tőlünk, akik általában a szürkeséget, nehézséget látjuk a világban. Majd arra hívta fel a figyelmet, hogy Demeter István író volt, költő, festő, de elsősorban és mindenekelőtt pap – sajószentpéteri plébános, aki egész életében a hit és szeretet parancsait követte. Barna Gábor felidézte, hogy az Éveimet két másik kötet megjelenése előzte meg: 1994-ben adták ki az Elnevezték prófétának című, életrajzot, verseket, képeket és egy filmforgatókönyvet tartalmazó kötetet, majd 2004-ben jelent meg a Csendje hangosabb címet viselő verseskötet. Ezeket követte 2014-ben az önéletírás, mely valójában „torzó”, nem teljes, hiszen az életút első harminc évét, az arra való visszaemlékezéseket tartalmazza.

Ugyanakkor kirajzolódik belőle az írónak a teremtett világhoz, a Teremtőhöz és az embertársakhoz való viszonyulása, és az is, hogy a sokoldalú művészember minden tevékenységét a papi tevékenysége fogta össze – hangsúlyozta Barna Gábor.

Ezt követően utalt rá, hogy a visszaemlékezés az életrajzok hagyományos vázát követi ugyan, de a kronologikus rend újra és újra megszakad – ilyenkor „filozofikus megállók” következnek. A kötetet bemutató egyetemi tanár kiemelte az önéletrajz kiemelkedően fontos részét, amikor Demeter István szembesíti magát a kérdéssel, miért lett valójában pap. A válaszkeresés során a családi elvárások és társadalmi körülmények mögött egy jóval mélyebb okot, hívást fedezett fel: az Újszövetség istenarca, a tragikus és ismeretlen Jézus, a látszatra itt még elbukó Jóság, Szépség és Igazság hívta őt, szólította arra, hogy kövesse.

Ezután Demeter Istvánnak a felszentelése előtti jegyzeteiből olvasott fel Barna Gábor. Ezek közül egy, a pap, költő, író, festőre jellemző, az önéletrajzi írás mottójául választott gondolattal mutatott rá a néprajzkutató, mennyire aktuális ma is Demeter István életműve: „Hová mégy? A századikat keresem. Erős lendülettel, nyugtalan szívvel, szakmai izgalomban, minden úton és módon, huszadikszázadosan.”

Barna Gábor Demeter István sokoldalú személyiségének kevésbé ismert oldalát is felidézte: amellett, hogy pap volt, költő és festő, gyógyító is volt, aki ismerte a gyógyfüveket, gyógynövényeket. Hatalmas, még feldolgozatlan levelezésének jelentős része épp ehhez kapcsolódik, az emberek hozzá fordultak, javallatait kérték bajaikra.

A néprajzkutató végül felidézte, hogy Demeter István papi és művészi tevékenysége mellett kiváló szervező is volt. E tulajdonsága mind az ifjúság körében, mind lelkigyakorlatok szervezésében megmutatkozott. Elmélkedései kötetbe szerkesztve Föl a hegyekbe címmel jelentek meg.

A könyvbemutatót Czeglédy Ilona, az est ötletgazdája és Haris László fotóművész személyes hangú visszaemlékezései követték. Haris László a papköltő és festő egy jellemző tulajdonságát kiemelve felidézte, hogy Demeter István fiatal tanárként, már a ’30-as években tanította József Attila verseit egy falusi iskolában.

A kiállítást Szepesi Anna művészettörténész nyitotta meg. Elmondta, a kamarakiállítás ugyan töredéket mutat be, de talán képet ad Demeter István egyedülálló, mágikus művészetéről. Felidézte, hogy a címadó kép, aPraeparatio ad missam, mely egy mitológiai kentaurfigurát ábrázol, tulajdonképpen a festészetet és a grafikát elegyíti, felmutatva ezzel Demeter István művészetének jellemző vonását. A képeken gesztusok, rítusok, a szakrális és profán világ motívumai egyaránt megjelennek. „Gesztusfestészet” ez – egy-egy lelkiállapot kifejezése, mutatott rá Szepesi Anna, majd felidézte, hogy Demeter István intenzíven foglalkozott a szakrális művészet kérdéseivel. Ennek lenyomatai a mostani kiállításon bemutatott, 1971-ben készült sorozatok: a Négerek imája, a Clevelandi ima és a Dies irae.

Az estet Lakatos József Péter szobrász, restaurátor zárta, aki előadta Demeter István Sorsunk című versét, majd részleteket olvasott fel az Éveimből. 

Ezt követően a résztvevők megtekintették a kiállítás képeit. Az est hátralevő részében levetítették a Demeter Istvánra emlékezik Dr. Czeglédy Ilona című filmet, valamint alkalom adódott kötetlen, baráti beszélgetésekre.

A kiállítás március 31-ig látogatható a könyvtár nyitva tartási idejében.

Mindenkit várnak szeretettel!

Forrás: www.magyarkurir.hu

Fotó: Feczkó Ágnes/Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény, Sárospatak

Borsodi Henrietta/Magyar Kurír

A Katolikus Krónika mozgóképes beszámolója az alábbi linken keresztül érhető el: http://www.mediaklikk.hu/video/katolikus-kronika-2016-02-21-i-adas/