Az apró, észrevehetetlen csodák

2013. szeptember 11.

A sárospataki Szent Erzsébet Ház, illetve a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény által szervezett Miért hiszek? előadássorozat nagysikerű rendezvénnyé vált a Hit évében. Legutóbb Czakó Gábor Kossuth-díjas író volt a vendége a nyári hónapok után folytatódó programnak. Átlagosan háromszáz látogatója van az előadásoknak, főleg akkor, ha az előadó ismert személyiség. Ebben az esetben a sárospataki Bazilika teljesen megtelik az érdeklődőkkel. 

A tegnap esti előadó is ismert személyiség. Számtalan könyvét, írását és televíziós műsorát ismerheti a közönség. Czakó Gábor nem hiába Kossuth-díjas író. Hihetetlen egyszerűséggel tudja a különböző irodalmi stílusokat váltogatni mondanivalójának megfelelően, s szemét szinte soha nem veszi le a lényegről, Krisztusról. 



A sárospataki előadássorozat címe szerint is az egyén hitvallására utalva kérdezi: Miért hiszel?, s ennek megválaszolása nem nehéz feladat Czakó Gábor számára, hiszen minden írásában erre a kérdésre válaszol. A tegnap esti előadásában a Szentírás azon apró csodáit vette sorra, melyek akár velünk is megtörténnek, csak talán nem vesszük észre őket. Ez nem ritka, hiszen a tanítványok sem kérdeztek rá mindig a dolgokra, ők sem vették észre minden esetben a csodákat. 



Az egyik alkalommal, mikor a tanítványok sietnek Jézus sírjához, János az összehajtott gyolcsról ismerte fel a feltámadás tényét, hiszen, ha mások viszik, lopják el a testet, akkor nem időznek azzal, hogy a kendőt összehajtsák. Az Úr viszont ráért, nem sietett, úgy hajtotta azt össze, ahogy addig is mindig. Aki ismerte Őt, Vele élt éveken keresztül, az felismerte szokásairól. Egy másik alkalommal, mikor az utolsó vacsorát szeretné elkölteni tanítványaival, egy „tágas, étkezésre berendezett helyet” talál majd, s esetleg fel sem tűnik a csoda, hogy a hely, s a helyet adó már készen áll, hogy az üdvrendet beteljesítse. 

Hasonló apró csodáktól hemzseg a Szentírás, s nem elég, ha két lábon járók vagyunk, felfelé kell néznünk, tekintetünkkel észre kell vennünk, hogy ennek az üdvrendnek mind-mind részei vagyunk, valamiért ott van a helyünk, ahol vagyunk, s észre kell vennünk a csodákat, hogy beteljesítsük Isten akaratát.

 

Az apró csodákról és az utolsó reggeliről Czakó Gábor: Beavatás. Jézus beszélő kövei c. kötetben olvashatnak részletesen.